Sóvárgás
Pasizási tanácsok
tizenhetedik fejezet
Gabe a sötétben feküdt, és vakon bámulta a plafont. Mia hozzásimult, feje a
karján nyugodott. Tudta, hogy ébren van. A légzése még nem lassult le, és nem
nehezedtek el a tagjai, mint álmában. Csendben feküdt mellette, mintha azt
próbálná megemészteni, ami az éjjel történt.
Rohadék volt. És ezt tudta is magáról. Egy kis bűntudatot még érzett, de nem
állt volna meg. Megszegte valamennyi ígéretét, és tudta, hogy ez mostantól
kezdve így lesz. Nem volt benne tapintat, sem gyöngédség, sem türelem. Mia
megőrjítette. Szabadjára engedte a benne lakozó vadállatot.
Kinyitotta a száját, majd becsukta. Magyarázattal tartozott volna az estéért, de
a büszkesége nem engedte szólni. Iszonyúan felpaprikázta, hogy Mia faképnél
hagyta. Mégis tetszett neki a karakánsága, hogy volt mersze beinteni és elmenni.
Ha bárki mással csinálja meg ugyanezt, még meg is dicsérte volna érte. Ő lett
volna az első, aki azt mondja neki, menjen, és meg se álljon. Aztán jól seggbe
rúgta volna azt a szemétládát, aki így bánt vele. De ha őt akarná elhagyni, azt
nem engedhetné meg. Utána menne és elkapná, aztán kikötözné az ágyához és fogva
tartaná. Nem fogja kiereszteni a markából. Még nem.
– Ma este nem az történt, amire gondoltál – szaladt ki a száján a vallomás,
önmagát is meglepve.
Az istenit! Nem akarta ebbe belekeverni Miát. Ha elég időt tölt vele, maga is
rájön, akkor meg minek magyarázza el?
Mert Mia más.
Fasz voltál. Tartozol neki ennyivel.
Mia érdeklődőn felkönyökölt. Állát a tenyerének támasztotta, sűrű, sötétbarna
haja lepelként hullott a vállára. Gabe az éjjeli lámpa kapcsolóját kereste, hogy
lássa a tekintetét. A lágy fény kiemelte a lány finom arcvonásait, bőre
áttetszően ragyogott, mint az alabástrom. Gyönyörű volt. Nem is akadt jobb
kifejezés rá. Olyan angyali szépség sugárzott belőle, hogy az egész teste
belesajdult. Talán csak akkor nem, amikor dühös volt, de még az is felizgatta,
ha mérgesnek látta, mint egy felhergelt kiscicát. Azon nyomban meg akarta dugni,
és hagyni, hogy a karmát a hátába mélyeszthesse.
– Nekem elég egyértelműnek tűnt – Mia szúrós szemmel nézett rá. – A kis szőke
követett a mosdóba, és közölte velem, hogy inkább a fiatalabb, gazdagabb
Hamiltont akarja az idősebb, kevésbé tehetős kiadás helyett, és tanácsot várt
tőlem, hogyan szaltózhasson be az ágyadba. Ezután csak azt láttam, hogy
összesimulva édelegtek a táncparketten, a kezed a seggén, nem is szólva a többi
részéről.
Mia elhallgatott és mély levegőt vett. Gabe látta rajta, hogy megint kezd dühbe
gurulni, de becsülte, amiért ilyen őszinte. Nem félt tőle, és ez tetszett neki.
Engedelmes, alárendelt nőt akart, de nem egy gyáva kis nyuszit. Nagy különbség
volt a kettő között.
Erős, öntudatos nőre vágyott, aki nem ijed meg a dominanciájától. Talán Mia volt
számára a nagy Ő, de ezzel a gondolattal nem is tudott mit kezdeni.
– Tudom, hogy a kapcsolatunk nem nyilvános. Tisztában vagyok vele, hogy a
munkatársadként voltam veled. Senki sem tud kettőnkről.
Nem kellett volna kínosan éreznem magam. Mégis így volt, és nem tehettem ellene
semmit. A föld alá akartam süllyedni, mert az egyezségünkre gondoltam. Ha én
csak a tiéd vagyok, te is csak az enyém lehetsz. Ehhez képest ott bájologtál és
flörtöltél azzal a szőke tyúkkal. Rámosolyogtál, Gabe. Pedig te nem mosolyogsz
csak úgy akárkire.
Mia hangja olyan fájdalmasan és vádlón csengett, hogy Gabe úgy érezte, mintha
kést forgattak volna a mellkasában.
– Ez kiborító volt és megalázó, mert csak arra tudtam gondolni, hogy nem vagy
elégedett velem, hogy nem vagyok a megfelelő nő számodra. Lefeküdtünk párszor,
és máris a következő zsákmány után nézel?
– Baromság – felelte Gabe. Dühítette, hogy megbántotta Miát.
– Ez óriási baromság! Táncoltam vele. Hagytam, hogy játszadozzon velem, mert azt
akartam, hogy az apa lássa, mibe keveredett. Az a nő egyáltalán nem fogta vissza
magát, és az apámnak ezt észre kellett vennie. Pipa lettem amikor megláttam őket
együtt, és csak rontott a helyzeten hogy a nő rám mozdult az apám szeme láttára.
Még nem tettem túl magam a szüleim válásán. Nem bírom megszokni, hogy az apámat
minden héten más nővel látom. Az anyám otthon ül, és a tönkrement házasságát
siratja, az apám meg leszarja. Szóval igen, hagytam, hogy nyíltan flörtöljön
velem, de csak azért, hogy az apám lássa, milyen nőcskékre cserélte le az
anyámat.
Mia tekintete ellágyult. Haragja részben elpárolgott. Megérintette Gabe karját.
– Rosszulesik neked, hogy más nőkkel látod?
– A pokolba is, igen! Egész életemben felnéztem rájuk. Szégyelltem magam a
válásomért. Én voltam a világ legnagyobb lúzere, mert a szüleimnek sikerült
csaknem negyven éven át működtetni a házasságukat, én meg még három évig se
húztam. Az övéké volt a mintaházasság a szememben. A bizonyíték arra, hogy a
szerelem igenis létezik még manapság, és hogy a házasság igenis jó lehet, ha két
ember tesz érte. Aztán az apám egyik napról a másikra elköltözött, és alig pár
hét alatt elváltak. Még most sem értem az egészet. Ennek kurvára semmi értelme!
És utálom, hogy az apám ezt tette az anyámmal.
Kibaszottul dühös vagyok rá, pedig szeretem. De csalódtam benne. Elárulta a
családunkat, és ezt nem tudom megbocsátani neki.
– Megértem – mondta lágy hangon Mia.
– Amikor meghaltak a szüleim, én is nagyon dühös voltam rájuk. Micsoda hülyeség,
nem? Hiszen nem az ő hibájuk volt. Biztosan nem akartak meghalni. Egy ittas
sofőr áldozatai voltak. Mégis nagyon haragudtam, amiért magamra hagytak.
Fogalmam sincs, mi lett volna velem, ha nincs mellettem Jace. Ő volt az egyetlen
támaszom, az utolsó szalmaszál, akibe kapaszkodhattam. Sosem felejtem el neki,
amit értem tett.
Gabe magához szorította. Tudta, milyen nehéz időket élt át, amikor a szülei
meghaltak. Dühös volt, összetört, és kezelhetetlen. Jace kétségbeesetten próbált
segíteni rajta, gondoskodni róla és szeretetet, támogatást adni neki.
Ő nevelte fel, mintha a pótapja lett volna. Ő jelentett mindent Mia számára:
egyszerre volt báty, apa és anya. Gyám, támasz és menedék. Nem sok férfi
csinálta volna végig ugyanezt, és tett volna félre mindent, hogy a
kistestvérével törődjön. Gabe csodálta őt ezért.
Mia habozott, majd egy picit eltolta magát Gabe-től. Bár ez nem tetszett neki,
ellenállt a késztetésnek, hogy magához szorítsa. Túl kétségbeesettnek, túl
ragaszkodónak tűnt volna. Ő pedig nem akart ragaszkodni senkihez sem.
– Gabe… – Mia habozott, tekintetében bizonytalanság ült. Látszott, hogy vívódik,
feltegye-e a kérdést, amely belülről feszítette. Gabe figyelt. Maga sem tudta,
hogy akarja-e hallani azt amit Mia épp kibökni készült.
– Mi történt köztetek Lisával? Tudom, mennyire fájt ez neked, és hogy mennyire
megbántott. Tudom, hogy ő hagyott el, és hogy megszenvedted a válást.
Gabe egy hosszú pillanatig hallgatott. A legkevésbé sem akart most Lisáról
beszélni, az árulásáról, sem arról, ahogy elvált tőle. Talán magyarázattal
tartozott Miának? Nem. Senkinek sem tartozott semmivel. Mégis úgy érezte, hogy
kikívánkozik belőle. El akarta mondani Miának, hogy megértse, miért kellett a
szerződés. Még soha nem beszélt erről egyetlen nőnek sem a válása óta, és nem is
akart ebből rendszert csinálni. De Mia más volt, ezt ő is érezte, még ha
veszélyesnek is tartotta.
– Biztos vagyok benne, hogy a szerződés elég… vad számodra. Rideg. Szívtelen.
Könyörtelen. És valószínűleg seggfejnek tartasz miatta. Vagy valami hasonlónak.
Mia nem felelt, de Gabe tudta, hogy magában igazat ad neki, mert egy szóval sem
mondott ellent. Nem akarta felmenteni, és ez tetszett neki. De nem is volt a
pillantásában ítélkezés. Pusztán csak kíváncsiság.
– A házasságunkban az enyém volt az irányítás. Nem akarom részletezni az okokat,
egyszerűen csak így volt. Ez létszükséglet számomra. Nem volt boldogtalan
gyermekkorom, és nem vagyok érzelmileg labilis, ami ezt indokolná. Ez több, mint
perverzió, én ilyen vagyok. Nem tudok megváltozni senki kedvéért. Nem is akarok.
Jól érzem magam a bőrömben, semmi gondom a vágyaimmal és a szükségleteimmel.
– Értem – bólintott Mia.
– Nem tudom, Lisa miért hagyott el. Talán már nem tudtam kielégíteni. Talán már
nem akart ilyen kapcsolatot. Talán eleve csak azért ment bele, hogy a kedvemre
tegyen, és sosem volt igazán boldog mellettem. Nem tudom. De már nem is érdekel.
Amikor elhagyott, alaptalanul megvádolt egy sor iszonyú dologgal. Befeketített a
válóperes tárgyaláson és a médiában.
Telekürtölte az egész világot azzal, hogy
kizsákmányoltam és visszaéltem az erőfölényemmel. Úgy festette le a
kapcsolatunkat, mintha az akarata ellenére történt volna, ami baromság volt,
mert már az első naptól fogva tudta, mik az elvárásaim vele szemben. Mindent
megtettem, hogy pontosan tisztában legyen ezzel már a kapcsolatunk legelején, és
akkor is, amikor hozzám jött feleségül. Mia együtt érzőn pillantott rá, és ezt utálta. Nem akart részvétet senkitől. Nem
úgy mondta el ezeket, mintha ki akarná önteni a szívét a szeretkezés utáni
csöpögős össze-bújás közben. Csak azt akarta, hogy Mia megértse.
– Nem vádolhattam volna azért, ha már nem akart ilyen kapcsolatot. Csak őszintén
elém kellett volna állnia, és megmondani, hogy el akar menni. Nagyvonalúan
gondoskodtam volna róla. Sőt támogattam volna a döntésében Ehelyett nekem
támadt, és szörnyeteget csinált belőlem az egész világ előtt. Ezt sosem bocsátom
meg neki. Komoly leckét kaptam a házasságunktól. Azóta nem mentem bele egy
kapcsolatba sem anélkül, hogy levédjem magam az ilyen vádak ellen. Talán
betegesnek tűnik, de egyetlen viszonyt sem kezdtem mindkét fél által aláírt
szerződés nélkül. Nincsenek egyéjszakás kalandjaim, alkalmi partnereim. Ha úgy
döntök, hogy lefekszem egy nővel, tökéletesen tisztában kell lennie a
feltételeimmel, és alá kell írnia a szerződést, amely mindkettőnket megvéd.
– Talán Lisa saját magát akarta meggyőzni arról, hogy ilyen rémes alak vagy,
hogy el tudjon hagyni – mondta Mia lágyan.
– Nem lehet könnyű kilépni egy házasságból.
Gabe felhorkant.
– Ezt mondd az apámnak! Naiv vagy, Mia. Édes és ártatlan. Nap mint nap ezrek
rúgják fel a házasságukat. Sosem értettem, mi visz rá valakit, hogy egyik reggel
úgy ébredjen: „Ma lesz a napja, hogy elhagyom a feleségemet vagy a férjemet.” A
lojalitás ma már nem jelent semmit. Senki sem akar dolgozni a problémákon.
Könnyebb felfogadni egy válóperes ügyvédet, és odébb állni.
Mia megértően a mellkasára tette a kezét. Szerette, ahogy megérintette. Nem
tudta, hogy képes lenne-e valaha is betelni vele. Addig-addig fog táplálkozni
belőle, míg fel nem falja teljesen. Míg Lisa nem lesz belőle, és képtelen tovább
elviselni őt. De nem akart még egy nőt olyan boldogtalanná tenni, mint Lisát.
Egyszerűbb volt kiszolgálni magát, és továbblépni. Azt tenni, amivel az apját és
a volt feleségét vádolta. Holott talán nem is volt különb náluk.
– Nem akar mindenki elárulni, Gabe. Vannak, akik lojálisak hozzád. Nem
irányíthatsz mindent. Nem irányíthatod, hogyan érezzenek az emberek irántad. Sem
azt, mitől telik be náluk a pohár. Csak a saját reakcióidat, tetteidet és a
gondolataidat tudod uralni.
– Bámulatosan bölcs vagy zsenge korod ellenére – incselkedett Gabe.
– Miért érzem úgy, hogy egy tizennégy évvel fiatalabb fruska épp kioktat engem?
Mia hirtelen közel hajolt hozzá, és megcsókolta. Ajka forrón, bársonyosan tapadt
az ajkára. Meztelen melle a mellkasát súrolta, és azon nyomban merevedése lett.
– Túlságosan is sokat foglalkozol a korommal – duruzsolta Mia.
– Talán egyszerűen csak okos vagyok.
Gabe felnevetett, majd visszacsókolta. Teste ébredezett, ahogy a lány csábítóan
hozzásimult. De Mia hirtelen eltolta magát tőle, és komoly tekintettel nézett le
rá. Ez nem tetszett neki, de érezte, hogy valami még nyomja a lelkét.
– Valamit még most tisztáznunk kell. Értem, hogy mit akartál elérni az apádnál.
De nem lett volna rossz, ha beavatsz engem is. Borzalmas érzés volt, ahogy a
szőkével együtt láttalak, és ha még egyszer ilyen szarság megtörténik,
otthagylak, mint ma este. Csak legközelebb már nem fogod tudni ilyen könnyen
kidumálni magad. Tiéd a nyitás a kapcsolatunkban, de ez nem jelenti azt, hogy
még egyszer végignézem, ahogy egy másik nőt fogdosol.
Mia fürkészően nézett rá, mint aki arra számít, hogy dühbe gurul, de Gabe
hátravetette a fejét, úgy nevetett. Amikor újra Miára pillantott, a lány
tanácstalannak és durcásnak tűnt.
– Elbűvölő vagy, amikor mérgelődsz – jegyezte meg vigyorogva.
– Talán nem is vagy olyan okos, mint hiszed, ha belementél ebbe az őrültségbe.
– Vagy ez volt életem eddigi legjobb döntése – jegyezte meg Mia komoly hangon.
– Ez erősen kérdéses, de bolond lennék kísérteni a szerencsémet – felelte Gabe.
Átölelte Miát, és fölé gördült. A farka már a lány combjai közt ágaskodott.
Remélte, hogy készen áll a behatolásra, mert nem tudott tovább várni. Képtelen
lett volna még egy másodpercet Mián kívül tölteni.
De volt valami a beszélgetésükben vagy Mia odaadó tekintetében, ami miatt
megtorpant. A kurva életbe is, akkor ez egyszer majd lassan csinálja. Megadja a
módját a szeretkezésnek, és nem fogja állat módjára brutálisan megbaszni.
Nem kell mindig érzéketlennek és bizalmatlannak lennie. Egyszer törődhetne
valaki más örömével is a saját önző vágyai helyett. Miáért kész volt erre. Meg
akarta tenni. Mert megérdemelte.
Ahelyett hogy rögtön felnyársalta volna a farkára, puhán megcsókolta. Minden
durvaság nélkül. Gyöngéden becézgette az ajkát, míg meg nem nyílt előtte. Nyelve
csábítóan, játékosan körözött Mia szájában. Lassan, fokozatosan haladt,
egyszerre csak egy érintés, majd a következő és így tovább.
Szája végigsiklott Mia állkapcsán a füléhez. Nyelvével eljátszott a fülcimpáján,
körözött a fülkagylója fölött, majd belecsókolt a nyakába, és finoman megszívta
érzékeny bőrét. Érezte, ahogy Mia beleborzong, és leírhatatlan elégedettség
töltötte el attól, hogy gyönyört ébresztett benne.
Mia azonnal libabőrös lett, mellbimbói hegyesen meredtek a mellkasának. Képtelen
volt ellenállni a kísértésnek, és végigcsókolta a nyakát, majd a mellkasát.
Nyelvével cirógatta kerek dombocskáit, és egyre közelebb és közelebb ért
ágaskodó mellbimbójához.
– Gabe…
Csak fokozta a felizgultságát, ahogy Mia kéjsóváran a nevét suttogta. Farka már
az ölének forróságában várakozott, de még nem hatolt be. Biztosra akart menni,
és annyira felizgatni Miát, amennyire vadul ő is kívánta. Kerül, amibe kerül, de
ennél kevesebbel nem éri be. Megfogta a farkát és fel-le járata Mia nedves
szeméremajkai között, a csiklójától a hüvelybemenetéig. Közben az egyik
mellbimbóját nyalogatta, és a nyelvével körözött a hegyes kis csúcs körül.
– Élvezed? – duruzsolta Gabe.
– Ó, igen. Szívd csak. Imádom, ha a szádba veszed a mellem.
Nem kellett kétszer mondania. Gabe már remegett az izgalomtól. Szüksége volt
Miára. Birtokolni akarta. Mélyen befúrni magát az ölébe, hogy emlékeztesse rá,
hogy a tulajdona. Ádáz küzdelmet vívott az ösztöneivel, de még egy kis ideig
fékeznie kellett magát.
Gyöngéden csókolta Mia mellbimbóját, a nyelve hegyével cirógatta, végül bekapta,
és erősen megszívta. Az ajkával harapdálta, míg a szájában tartotta. Imádta a
szájában érezni Miát és magába szívni az ízét. Nem létezett ennél finomabb
dolog, és semmi sem okozott kéjesebb örömöt, mint az, hogy Mia itt feküdt
alatta, és a kezével és a szájával felfedezhette, megízlelhette, becézgethette a
testét. Mia az övé volt. A kizárólagos tulajdona. Akkor tette magáévá, amikor
csak akarta, ahányszor csak eszébe jutott. Olyan érzése volt, mintha eddig
éhezett volna, és most elé raknának egy svédasztalos vacsorát, hogy szolgálja ki
magát. Mindent akart egyszerre. El akart merülni benne, és minden mást
elfelejteni.
Mia a hajába túrt, és érezte a körmeit a tarkójába fúródni. Először volt egy
kicsit vadabb az ágyban, és ez nagyon is tetszett neki. Az üzente, hogy vele
van, hogy ketten osztoznak ebben az őrült, bénító szenvedélyben. Nem volt
egyedül.
Mia felemelte a csípőjét, és odanyomta az ágyékához, próbálva bejátszani a
farkát a hüvelyébe. Bár a farka már úszott az édes nedvben, és tudta, hogy Mia
már készen áll, mégsem tette meg az utolsó lépést. Azt akarta, hogy megőrüljön a
kéjtől. Olyan gyönyört akart okozni neki, amilyet még soha életében nem élt át.
Feltérdelt, és végigcsókolta a mellétől a hasáig. A farka keményen állt, csőre
volt töltve. Mia összerezzent, és halkan nyögdécselt, miközben a nyelve a
köldökével játszott. Élvezte, ahogy vonaglik alatta, és ettől még jobban
beindult.
Lassan haladt lefelé a hasán, és puha csókjaival beborította a derekát, majd az
egész ölét. Ajkával cirógatta bársonyos bőrét, majd végighúzta a nyelvét a
vénuszdombjától a combhajlatáig. Egy leheletnyi választotta csak el Mia
puncijától, de nem ért hozzá.
Elmosolyodott, amikor hallotta sóvárgó sóhaját.
Finoman belemélyesztette a fogát a belső combjába, aztán nyugtatóan megnyalta,
és így haladt egyre lejjebb a térdéig, majd a bokájáig.
Miának icipici lábujjai voltak, jól illett hozzájuk halvány rózsaszínű
körömlakkja. Bekapta a nagylábujját, és úgy szívta, mint a mellbimbóit. Aztán
minden egyes lábujjával ugyanígy tett.
– Istenem, te még a legegyszerűbb dolgokat is olyan izgatóan csinálod! – pihegte
Mia.
– Még soha senki nem vette a szájába a lábujjamat. Korábban azt hittem, ez
undorító, de a te szád maga az édes bűnbeesés.
– Undorító?
– Felejtsd el, hogy valaha is ezt mondtam! Folytasd csak.
Gabe elnevette magát, és letette a lábát. A csípőjétől kezdve végigcsókolta,
nyalta és harapdálta a másik lábát is, hogy eljusson a pindurka lábujjakig. Majd
ezeket is egyenként a szájába vette, és megszívta.
Imádta Miában, hogy végtelenül lágy volt és nőies, mégis öntudatos. Nem lehetett
csak úgy lesöpörni. Kemény dió volt, más, mint a korábbi barátnői, ő pedig
élvezte a kihívásokat. Eltervezte magában, hogy még sokszor fogja kényeztetni a
lábujjait a következő hetekben. Babusgatni akarta és szemérmetlenül
elkényeztetni. Megadni neki mindenféle gyönyört, amit csak el lehet képzelni.
Elégedettnek akarta látni, ő akart lenni az a férfi, aki minden vágyát
kielégíti. Látni akarta a szemében a csillogást, és azt kívánta, hogy miatta
ragyogjon. Ha emiatt önző, egoista dög lesz, azt el tudja viselni.
Megfogta
Mia mindkét bokáját, aztán a magasba emelte, és szétnyitotta a lábait. Combjai
között feltárult előtte a puha, rózsaszín hús, nedvesen csillogva a lágy
fényben. Vállára vette az egyik lábát, végigsimított a belső combján, és
becsúsztatta az ujját a puncijába. Érezte, ahogy a hüvely fala körbeöleli, és
ráfeszül az ujjára. Szabályosan leverte a víz és gyöngyözni kezdett a homloka.
Annyira vágyott már rá, hogy mélyen benne legyen, hogy azon nyomban el tudott
volna élvezni.
Előrehajolt, és egy erőteljes nyalással végighúzta a nyelvét a hüvelybemenetétől
a csiklójáig. Mia felsőteste megemelkedett, és a nevét sikoltotta, kielégülésért
esedezve. Érezte rajta, hogy a türelme végén van, de ő
sem bírta már tovább.
Ágyéka közelített Miához, megragadta a farkát, és a puncijához nyomta. Egy
pillanatra eljátszadozott vele, és a makkja hegyével sekélyen döfködte, míg Mia
felhördült a vágyakozástól.
– Tudod, hogyan kínozz meg – mondta mérgesen.
– Az istenit, Gabe! Bassz már meg!
Gabe leengedte a lábát, és fölé hajolt. Elhelyezkedett a csípője fölött, hogy
olyan szöget találjon, amelyben a legmélyebbre tud hatolni, aztán megcsókolta
Miát, és elmosolyodott.
– Milyen kis követelőző vagy! Mia kinyújtotta a karját, a nyaka köré fonta,
magához húzta és szenvedélyesen megcsókolta, bizonyítva az előbbi állítását.
Mikor belehatolt, érezte, ahogy a farka végigsiklik a nedves, bársonyos, szűk
hüvelyfalon, míg a csípőjük össze nem ért.
– A kibaszott kurva életbe, mit művelsz velem? – suttogta feldúltan. Mia a
dereka köré kulcsolta a combjait, a sarkát rászorította a fenekére, és
vágyakozón megemelte a csípőjét. Többet akart. A pokolba is, akárcsak ő.
Képtelenség volt betelni ezzel az érzéssel.
Megtámaszkodott Mia válla fölött és mozgatni kezdte a csípőjét. Mélyen beledöfte
és egy másodpercre ott tartotta a farkát a lehető legmélyebb egyesülésben, aztán
visszahúzta. Mámorosan lágy ritmusban mozgott benne.
– Mondd, mire vágysz – nyögte.
– Mennyire vagy attól, hogy elélvezz? Mit szeretnél?
– Téged – felelte Mia, és ez az egy szó Gabe szívébe talált. – Csak téged.
Már nem kellett rászólnia azért, hogy figyeljen rá. Édesen, odaadóan nézte,
szemében a mélyről feltörő gyönyör csillogásával.
Gyorsított a tempóján, egyre erőteljesebben ütközve a csípőjének. Mia
összerezzent, hüvelye ráfeszült a farkára. Érezte, ahogy az orgazmusa hulláma
végigfut a farka teljes hosszán, és ettől ő is azonnal a csúcsra ért.
Olyan volt, mintha kifordították volna. Még soha nem élt át ilyen mámoros
gyönyört. Az adrenalin szétspriccelt a vénáiban. Amikor az első adag ondó
kilövellt belőle, olyan fájdalmas és egyszerre észveszejtő kéjt érzett, hogy
minden megszűnt létezni a farkán kívül, ami még mindig mélyen benne járt Miában.
Látta, ahogy őt nézi, miközben elélvez, és a mellkasa gyors ütemben emelkedik és
süllyed. Akkor sem állt meg, miután már az utolsó cseppet is kilövellte magából,
mert nem akarta, hogy véget érjen.
Mia a hátát simogatta, és belemélyesztette a körmeit. Felnyögött, és egész
testében megremegett. Mélyen belefúrta Miába a farkát, és lassan leeresztette rá
a csípőjét.
Becsúsztatta a kezét a feneke alá, és magához szorította. Nem akarta elveszíteni
a közelségét. Szeretett volna a teste részévé válni, és örökre az ölében
maradni. Nem volt ennél csodálatosabb érzés a földön.
– Mmm, ez mennyei volt – mondta Mia álmos, elégedett hangon.
Gabe nem tudott mit mondani, mert nem voltak szavak arra, mennyire zaklatott
volt ebben a pillanatban. Nem akarta, hogy Mia vagy bárki más ilyen végzetesen
kiszolgáltatottnak lássa.
Óvatosan homlokon csókolta Miát, nehogy véletlenül kicsússzon belőle. Addig nem
akart megmozdulni, míg nem feltétlenül muszáj.
Furcsa gondolat volt, de tetszett neki, hogy Mia is épp olyan birtoklóan vágyott
rá, mint ahogy ő is rá.
Szorosan összesimult a testük, és így maradtak, a legbensőségesebb kapcsolatban.
Azt hitte, Mia már elaludt, de ekkor hallotta, hogy halkan nevét szólongatja.
Felemelte a fejét, hogy lássa, és kisimított egy tincset Mia homlokából.
– Mire gondolsz? – kérdezte. Már így is többet beszélgettek, mint amihez szokva
volt. De valami azt súgta Mia pillantásában, hogy fontos lehet, amit mondani
készül.
– A szerződés – suttogta.
Feljebb tolta magát a karjával, és kérdőn nézett le rá. A farka még mindig
keményen állt benne, a része volt, és azt akarta, hogy ez így is maradjon. Maga
alatt akarta tudni Miát, a farkára felnyársalva, a birtokában. Különösen, ha
megint az átkozott szerződésről akar vele beszélni.
– Mi van vele?
Mia felsóhajtott.
– Csak azon gondolkodtam, hogy az a „harmadik személy” már biztos, vagy csak
eshetőség?
Ez volt a legutolsó dolog, amire most gondolni akart, miközben Mia meztelenül
feküdt a karjaiban és tövig benne volt. Elképzelni sem akarta, hogy egy másik
férfi hozzáérjen.
De Mia kíváncsian nézett rá. Nem félelmet, hanem érdeklődést látott a
tekintetében. Mintha erről fantáziálna…
– Ez hogy tetszene neked? – kérdezte egyenesen.
– Felizgat a gondolat, hogy egy másik férfi megérintsen, miközben én nézlek? Mia
lesütötte a szemét.
– A szemed, Mia! Nézz rám, ha velem beszélsz. Mia erre újra feléje fordította a
tekintetét, akkor látta, hogy elpirult. Idegesen megnyalta a szája szélét, ami a
zavar jele volt nála.
– Jól van, elismerem, hogy eszembe jutott már. Úgy értem, nem tudom, hogy
élvezném-e, de fantáziálok róla. Mióta tudom, hogy Jace és Ash…
Gabe idegesen grimaszolt.
– Ebben a pillanatban hallani sem akarok Jace-ről és Ashről. Nem hogy olyasmiről
beszélgetni, aminek bármi köze van kettőjükhöz meztelenül.
Mia nevetett, szeme vidáman csillogott. Érezte, ahogy ellazul a karjaiban és
elmúlik a feszültsége.
– Csak arra céloztam, hogy hármasban csinálják a nőkkel. Nem, nem rájuk
gondoltam, jesszusom, dehogy – Miát kirázta a hideg.
– Hanem az ötletre, általánosságban. Amikor először megláttam ezt a
szerződésben, az első reakcióm az volt, hogy isten ments! Aztán gondolkozni
kezdtem azon, milyen lenne. Mia felsóhajtott, és félénken pillantott fel rá.
– Ez zavar téged? Gabe is kiengedett egy sóhajt.
– Nem fogok haragudni rád azért, mert gondolkodtál valamin, amit én vetettem
fel. Semmi gond nincs azzal, ha kíváncsi vagy. És örülök, hogy nem félsz ettől.
Szóval, felizgatna, ha valaki mással feküdnél le, miközben én nézlek és
utasításokat adok? Mia lassan bólintott. A mellbimbói megkeményedtek és a
hüvelye úgy ráfeszült a farkára, mintha a gerincvelőjét is ki akarná szívni.
Egyértelmű volt, hogy izgatja az ötlet. De nem tudta, vajon ő képes lenne-e
megadni ezt neki valaha is. Nem tudta elképzelni, hogy hagyja, hogy másik férfi
hozzáérjen ahhoz, ami az övé.
Lehajolt, hogy megcsókolja, és többet nem beszélt erről a témáról.
Kezdte szívből gyűlölni azt a kibaszott szerződést.